Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark

A hajdani pusztát 1803-tól a Pallavicini család birtokolta. 1936-ban a Pusztaszeri Árpád Egyesület szerződést kötött Pallavicini Alfonz Károly őrgróffal: 99 évre - egy pár fehér galambért, és holdanként egy ezüstpénzért a szobor körüli 29,5 holdat haszonbérbe vették. A Nemzeti Árpád Ligetben emlékhelyet terveztek. E szándékot a II. világháború meghiúsította, utána az egyesület is megszűnt.
A község belterülete az 1950-es évek óta fejlődött ki. A 70-es évek elején a pusztaszeri emlékpark Sövényházán volt, annak középkori elődje Sándorfalván, az akkori Pusztaszer pedig a középkori Sáregyháza helyén. E keveredést szüntették meg azzal, hogy Sövényházát Ópusztaszerre keresztelték át. A falu nevét 1973-ban változtatták Ópusztaszerre, így egyértelmű lett: e község határában, s nem a szomszédos Pusztaszerében vannak a Bor-Kalán nemzetség által épített középkori monostor romjai, s itt emelték a millenniumi emlékművet is Árpád vezér szobrával.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot az 1970-es évek legelején Erdei Ferenc szociográfus kezdeményezésére kezdték megtervezni és kialakítani. Mire 1995-re befejeződött a Feszty-körkép felújítása, Magyarország népszerű múzeumi kiállítóhelyei közül is az egyik leglátogatottabb lett.
Ópusztaszer nevezetessége A magyarok bejövetele című 1800 négyzetméteres festmény. A honfoglalást felelevenítő, 1892-94 között készült alkotás sok hányattatás után került a Nemzeti Történeti Emlékparkba. A körkép számára tervezett épületben több kiállítás is helyet kapott.
A történelmi emlékpark építészeti emlékei a honfoglaló ősök életmódját idézik. Az építészeti kialakításuk miatt is kedvelt, jurta-formájú kiállítóházak berendezéseit a honfoglalás kori ötvösművészet motívumai ihlették.

Nyitva tartás:
április 1-től október 31-ig: 9-18-ig
november 1-től március 31-ig: 9-16-ig.